szajsebészet.eu - onkológia

Magyarország a szájüregi rákok által okozott halálozás tekintetében férfiak és nők esetében egyaránt első helyen áll Európában. A Országos Onkológiai Intézet Nemzeti Rákregiszterének adatai szerint 2001-ben 1432 férfi és 305 no halt meg a szájüreg rosszindulatú daganata miatt.

Még megdöbbentőbb, hogy 1975 óta a szájüregi rákos halálozás ijesztően nagy mértékben, körülbelül ötszörösére növekedett. Súlyosabb a kép, ha meggondoljuk, hogy a szájüregi rákok esetében zömében olyan rákokról van szó, amelyek már a rák kifejlődését megeloző állapotban is könnyen felismerhetők, a szájüreg fogorvos által történő egyszerű, gondos áttekintésével. Nagy hányadukat pedig maga a beteg is időben észreveheti.
Az időben felfedezett és kezelésbe vett szájüregi rák az esetek 80%-ában meggyógyítható.

A szájüregi rákok és tüneteik
A szájüregi rákok okai, megelőzésük lehetőségei
A szájüregi rák megelőzése
A szájüregi rák diagnosztikája
A szájüregi rákok kezelése
Sebészi beavatkozás, sugárkezelés, kemoterápia
Betegkövetés, utógondozás
Mit tegyünk a szájüregi rák megelőzése, korai felismerése érdekében?

A szájüregi rákok és tüneteik

A szájüregi rákok mintegy fele a nyelven alakul ki, egynegyede az ajkakon, míg a többit az orcák (pofák) belfelületéről, a szájfenékről és az ínyről kiinduló rákok képezik. A szájüregi rákok túlnyomó többsége 45 évesnél idősebb korúakban figyelhető meg.
A szájüreg jó áttekinthetősége miatt a szájüregi rákok korai stádiumban, sőt gyakran már rákmegelőző állapotban felismerhetők. Sajnos azonban - miután a rákkal kapcsolatos korai elváltozások fájdalmat nem okoznak - a betegek sokszor elhanyagolják a szájüregi folyamatokat, és későn fordulnak orvoshoz.
Ez igen sajnálatos, mivel a korai stádiumban a gyógyítás esélyei lényegesen jobbak, mint a késői stádiumban. Az Amerikai Nemzeti Rák Intézet éppen ezért javasolja a korai felismerés érdekében a szájüreg havonként történő önvizsgálatát, mely egyszerűen abból áll, hogy tükör elé állva, alaposan szemügyre vesszük szájüregünk képleteit
A korai felismerést szolgálják a rendszeres fogászati-szájebsézeti ellenőrző vizsgálatok.

A szájüregi rákok okai, megelőzésük lehetőségei

Bár a szájüregi rákok okai és keletkezésmódja pontosan nem tisztázott, azt biztosan tudjuk, hogy nem ragályos betegség, azaz egyik emberről a másikra nem terjed.A fő rizikótényezők: dohányzás és alkoholfogyasztás.Sokoldalúan bizonyított, hogy keletkezésében a dohányzásnak és a mértéktelen alkoholfogyasztásnak rendkívül jelentős szerepe van.Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a szájüregi rákok 80-90%-a dohányzással, szivarozással, pipázással kapcsolatban alakul ki.

Felmérések szerint erős dohányosnál 4-15-ször nagyobb a szájüregi rák kialakulásának kockázata, mint nem dohányosokban.A mértéktelen alkoholfogyasztás is mintegy hétszeresére növeli a kockázatot. Olyanoknál, akik egyszerre dohányoznak és mértéktelen alkoholfogyasztók, különösen magas a szájüregi rák kialakulásának kockázata.

Miért ilyen komoly rizikótényező a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás, különösen pedig a kettő együtt? A cigaretta égéstermékei mintegy 4000 különféle vegyületet tartalmaznak, és ezek között az ismert karcinogén (rákkeltő) vegyületcsoportok mindegyike számos taggal képviselve van. Ezek a dohányfüstben találhatók, melyeket a dohányos beszív és így e vegyületek a szájüreg és a torok hámbélésével, illetve a hörgők nyálkahártyájával közvetlenül érintkezésbe kerülnek. Az alkohol pedig azért jelent e tekintetben rizikófaktort, mert oldja az égéstermékek rákkeltőket tartalmazó kátrány-összetevőit, másrészt a szeszfoktól függően irritáló (ingerlő) hatást gyakorol a szájüregi nyálkahártyára, ott vérbőséget okoz, ezáltal pedig elősegíti a rákkeltő vegyületek felszívódását.

Egyéb rizikótényezők
Munkahelyi por- és vegyi ártalmaknak is szerepe lehet a szájüregi rákok kialakulásában.Az ajakrák kialakulásának az ajkakat érő erős ultraibolya sugárzás, a pipázás, a filter nélküli cigarettaszívás különösen kedvez.A fogazat elhanyagolása, letört és lyukas fogak, rosszul illeszkedő protézisek ugyancsak kedveznek a szájüregi rákok kialakulásának, mivel állandóan irritálják a nyálkahártyákat, és krónikus gennyes ínygyulladás tarthatnak fenn. Vitaminokban, ásványi anyagokban hiányos táplálkozás ugyancsak kedvez e rákféleségek kialakulásának. Ez lehet a magyarázata a szájüregi rákok gyakoribb előfordulásának az olyan országokban, ahol a lakosság a szegénység miatt alultáplált.

A szájüregi rák megelőzése
A szájüregi rákok megelőzésének leghatásosabb módját a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás abbahagyása jelenti.
Fejlett nyugati országokban szerzett tapasztalatok szerint a javuló szájhigiénia és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés, illetve -ellátás ugyancsak jelentősen hozzájárulhat a szájüregi rákok gyakoriságának csökkentéséhez. A szájüreg könnyen hozzáférhető a klinikai vizsgálat számára, és a fogorvosi ellátás a rossz fogak és fogínyfertőzések kiküszöbölése révén csökkenti a rákképződés veszélyét. Másrészt az időszakos orvosi vizsgálat során a kialakuló elváltozásokat még a korai, gyakran már a rákmegelőző elváltozások megjelenése idején észreveszik és azok kezelésével csökkentik a rák kialakulásának kockázatát.
Számos tanulmány szerint a szájüregrákosok jelentős részénél a rák kialakulását megelőzően a szájnyálkahártyán gyakran sajátos fehér foltok figyelhetők meg, melyeket leukoplákiának neveznek. Ennek lényege a hám megvastagodása, kiszélesedése. A leukoplákia pontos okát nem ismerjük, viszont ismert az, hogy gyakran erős dohányzáshoz és alkoholfogyasztáshoz társultan, vagy rosszul illeszkedő protézistől tartósan ingerelt területen alakul ki.Más nyálkahártya-elváltozások, amelyek talaján rák gyakrabban alakulhat ki: körülírt vörös foltok formájában megjelenő eritroplákia, valamint a szájnyálkahártyán ritkán megfigyelhető barnás, vagy füstszürkén elszínezett foltok, továbbá a ritkán előforduló jóindulatú daganat, a papilloma. Fontos ezért, hogy ezen rákmegelőző elváltozásnak tekinthető elváltozásokat rendszeresen orvos ellenőrizze, és ha szükségesnek tartja, eltávolítsa azokat.

A szájüregi rák diagnosztikája
Ha szájüreg bármely területén kóros, rákgyanús elváltozás észlelhető, abból szövetmintát vesznek (biopsziát végeznek), mivel csak a biopsziával eltávolított anyag mikroszkópos vizsgálata nyújthat az elváltozás természetéről megbízható felvilágosítást, pontos diagnózist.
Amennyiben az elváltozás a mikroszkópos vizsgálat során ráknak bizonyul, az orvosnak a kezelési terv kialakításához meg kell pontosan ismernie a daganat kiterjedését, stádiumát. Ennek érdekében különböző kiegészítő vizsgálatot végez. Ennek részét képezi a fogászati röntgenvizsgálat, mikor az alsó és felső állkapocsról és fogazatról készül felvétel, valamint a fejről készített és a mellkasi röntgenfelvétel, amelyek felvilágosítást adnak a daganat kiterjedéséről. Olykor szükségessé válhat komputertomográfiás (CT) vizsgálat, és szóba jöhet ultrahangos (UH) vizsgálat is. Az így kapott képek értékes felvilágosítást nyújtanak az esetleges kóros elváltozásokról és azok kiterjedéséről. Mindezen vizsgálatokat természetesen alapos fizikális vizsgálatnak kell megelőznie, ahol az orvos áttapintja a beteg szájüregét.
A szájüregi rákos elváltozás kiterjedésének, határainak pontos megállapítására olykor festékoldattal való megjelölést is alkalmaznak. Ennek alapját az képezi, hogy a rákos sejtek sokkal áteresztőbbek a festék számára, mint az egészséges sejtek, így elszíneződnek és jelenlétük szabad szemmel is felismerhető.

A szájüregi rákok kezelése
Az orvos a felsorolt vizsgálatok eredményeit figyelembe véve készíti el a kezelési tervet, amelyet számos tényező befolyásol. Ilyenek a daganat helye, nagysága, típusa, kiterjedése, stádiuma. A kezelés megkezdése előtt rendszerint az esetleg szükséges fogászati kezelések elvégeztetését tanácsolják, mivel a daganat kezelése során a szájnyálkahártya rendkívül érzékennyé és a fertőzésekre igen hajlamossá válik.
A betegben a javasolt kezeléssel kapcsolatosan számos kérdés, kétely merülhet fel. Érdekli, milyen más kezelési módok jöhetnek még számításba, milyen eredmény várható azoktól, s a tervezett műtéti beavatkozás milyen következményekkel járhat. Jár-e maradandó hegekkel, okoz-e az arc megjelenésében maradandó elváltozásokat, elveszíti-e a fogait a kezelés kapcsán, továbbá, mi módon változtatják meg a kezelések táplálkozási és beszédképességét. A beteget különösen érdekli, hogy a daganat és kezelése milyen módon befolyásolja mindennapi életformáját, jár-e arcának deformálódásával, szükségessé válhat-e és lehetséges-e esetleg plasztikai műtét végzése a későbbiekben. Mindezek nagyon is természetes és indokolt kérdések, és kívánatos, hogy a beteg mindezen kérdésekre a kezelés megkezdése előtt kielégítő választ kapjon - éppen ezért ne is habozzék kérdéseit kezelőorvosának feltenni.A kezelés rendszerint sebészi beavatkozással jár. Olykor csak sugárkezelést alkalmaznak, sok esetben viszont a kettő kombinált alkalmazására kerül sor. Bizonyos esetekben rákellenes szerekkel történő kemoterápiás kezelés is szükségessé válhat.

Sebészi beavatkozás
A sebészi kezelés kisebb daganat esetén annak teljes eltávolításából áll. Ha felmerül a gyanú, hogy a daganat a környéki nyirokcsomókra is ráterjedt, azok eltávolítására is sor kerül. Ha a daganat a nyaki izmokat is beszűrte, kiterjedtebb műtét válhat szükségessé.
A sebészi kezelés módjai: sebészi vagy elektromos késsel, illetve lézersugárral történő kimetszés. Az orvos nagy gondot fordít arra, hogy a metszésvonal ne a daganatos területen haladjon át, és műtét után a visszamaradt sebszélek ráksejt-mentesek legyenek. Ha a daganatos rész radikális eltávolítása révén keletkezett szövethiány nagy, akkor szövetpótló, helyreállító sebészi beavatkozás válhat szükségessé.

Sugárkezelés
A sugárkezelés (radioterápia) helyi kezelési eljárás. A kezelt területben lévő daganatsejtek elpusztítására irányul, és nagy energiájú sugarak alkalmazásával történik. Bizonyos esetekben a sugárkezelést a sebészi beavatkozás előtt, a daganat tömegének csökkentése céljából alkalmazzák, máskor viszont a műtéti kezelést követően kerül sor a besugárzásra, hogy az esetlegesen visszamaradt daganatsejteket ily módon pusztítsák el. Az ilyen kezelésmódot adjuváns sugárkezelésnek nevezik. A sugárterápiás kezelésnek alapvetően két formája jöhet szóba: a külső és belső besugárzás.
A külső besugárzás esetén a szükséges sugárdózist megfelelő készülékekből, kívülről adják le a besugárzandó területre. Külső besugárzás ambuláns módon is elvégezhető, mikor is a beteg naponként bejár a kezelésre. A szükséges sugármennyiséget ugyanis a környező, ép szövetek kímélése céljából nem egy dózisban, hanem több dózisra elosztva adják le a besugárzandó területre. Így a szükséges sugármennyiség leadása heti ötszöri kezeléssel számolva több, akár 5-6 hétig is eltarthat.
Belső besugárzás esetén nagy energiájú, ionizáló sugárzást kibocsátó radioaktív anyagokat helyeznek el a besugárzandó szövetekbe. A módszer előnye, hogy a környező ép szöveteket kevés sugárterhelés éri, és nem lépnek fel a külső sugárforrásból történő besugárzásnál szokványos általános tünetek. A kezelési idők is sokkal rövidebbek. Hátránya, hogy a sugárforrásnak a besugárzandó szövetekbe történő behelyezése rendszerint a beteg altatását teszi szükségessé, továbbá, hogy a sugárkezelés ezen módja csak kórházban végezhető el.
A sugárkezelés folyamán fokozott mértékben kell a szájhigiéniáról (étkezések utáni fogmosásról) gondoskodni, fertőzés, gyulladás fellépésének elkerülése végett.

Kemoterápia
Kemoterápiás kezelést is alkalmaznak a szájüregi daganatok esetében, elsősorban a kiújult tumorok ellátásában. A kezelés történhet egy gyógyszerrel (monoterápia), vagy több gyógyszer kombinációjával. A kemoterápiás szerek alkalmazása többféle módon történhet. Van, amikor a beteg szájon át veszi be őket, máskor a beteg vénájába, injekció formájában adják be a gyógyszert. Mindkét kezelési mód esetén a kemoterápiás szer hatása az egész szervezetben érvényesül, tehát a kezelésnek az egész szervezetre kiterjedő hatása van. Ennek megfelelőek a mellékhatások is.

Betegkövetés, utógondozás
A műtéttel, illetve a sugárkezelés és/vagy kemoterápia befejeztével a kezelés nem fejeződik be. A kezelés szerves részét képezik ugyanis mindazon beavatkozások, amelyek arra irányulnak, hogy a beteget megszokott napi tevékenységének végzésére ismét képessé tegyék, rehabilitálják. Ez olykor plasztikai műtét végzését, vagy új protézis készítését igényli. Máskor elegendő, ha csak diétás tanácsadásra szorítkozik; ismét máskor a kezelésnek a beszédképesség helyreállítására kell irányulnia.
A szájüregi rák miatt kezelt betegek rendszeres, időszakos ellenőrzése az utókezelések befejezése után, a későbbiekben is rendkívül fontos. A beteg alapvető érdeke, hogy az orvos által javasolt ellenőrzéseken pontosan megjelenjék. Általában a betegek állapotát az első évben 1-2 havonta, a második évben 2-4 havonta, majd öt éven át félévenként szokás ellenőrizni. Az orvos, fogorvos ellenőrzi a gyógyulási folyamatot, vizsgálja, hogy nincs-e jele a daganat kiújulásának. Azoknál ugyanis, akiknek szájüregi rákja volt, fokozott a kockázata új rák kialakulásának a szájüregben vagy a fej-nyak más területén.
Új daganat képződésének csökkentése érdekében alapvető a dohányzás és alkoholfogyasztás teljes elhagyása. Emellett kívánatos a vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag táplálkozás, és az orvos által javasolt gyógyszerkészítmények szedése.

Az előzőkben leírtak elsősorban a szájüreg nyálkahártyájából kiinduló ún. laphámrákokra vonatkoznak. Ezek teszik ki a szájüregi rosszindulatú daganatok túlnyomó többségét, de a szájüregben több más, ritka rosszindulatú daganatféleség is előfordul. Ezek kezelésének eredményessége rendszerint jelentősen elmarad a laphámrákok terápiájában elért eredmények mögött.

Mit tegyünk a szájüregi rák megelőzése, korai felismerése érdekében?
1) A szájüregi rákok túlnyomó többségének kialakulásában a dohányzás és mértéktelen alkoholfogyasztás, valamint a rossz szájhigiénia fontos kóroki szerepet játszik. A dohányzás és alkoholfogyasztás elhagyásával jelentősen csökkenthetjük szájüregi rák kialakulásának kockázatát.
2) Fordítsunk nagyobb gondot szájunk higiéniájára (étkezés utáni fogmosás), illetve fogazatunk karbantartására!
3) Szájüregünk rendszeres önvizsgálatával bizonyos rendellenes elváltozásokat magunk is észrevehetünk. Azok észlelésekor orvoshoz kell fordulni, ezáltal nagymértékben elősegíthetjük a daganat korai stádiumban történő felismerését, ezáltal a terápia eredményességét.
4) Járjunk rendszeresen ellenőrző vizsgálatokra.